A két kapusnak sokáig szinte semmi dolga nem akadt. Király egy védőtárs által hátragurított labdát vágott a mezőnybe, Franco pedig megpróbált bedobásra menteni lábbal becsúszva az alapvonalnál egy labdát. Előbbinek sikerült, utóbbinak nem.

A kezdeti nagy iramot a vendégek gólja törte meg. Egy bedobás után a jobb oldali védelmünk rosszul osztotta el egymás közt az ellenfél játékosait, jött a beadás, belül pedig a sok csatárra sok védő jutott, egyedül Maxi Rodrigez maradt őrző nélkül és a nagy lendülettel érkező középpályás szépen felemelkedve, védhetetlenül fejelt hét méterről a hálóba. 0-1

A magyar csapat a kapott góltól kissé megzavarodott, a vendégek állandósítani tudták helyüket közvetlenül a tizenhatosunk előtt, de igazi helyzetet nem tudtak kialakítani.
Ellenben a magyar csapat egy régen látott szép akcióból egyenlíteni tudott. Gera, Böőr, Bodnár és végül Torghelle is a maximumot hozta ki magából, valamint az akcióból. 1-1

Az első félidő hátralévő részében ismét nyílttá vált a játék. Egy les címén meg nem adott gólt láthattunk argentin oldalon, míg Halmosi helyzeténél sajnálhattuk - Gera nagyszerű passzal hozta helyzetbe -, hogy kapura lövés helyett visszajátszott Torghelle felé, de a tömörülő és visszazáró védők utóbbi elöl fel tudtak szabadítaniA félidőben nem változtatott a csapat összeállításán és felállásán Lothar Matthäus szövetségi kapitány, pedig talán oka lett volna rá.

A védelemre aligha lehet panasz, ott mindenki hozta magát, talán Bodnár lépett fel a kelleténél is többször és hagyott maga mögött az argentinok által oly gyakran be is játszott üres teret, bár ez inkább a kisegítéssel adós magyar csapattársak hibája is egyben.

Középpályán két klasszikus szélső ember, Takács és Huszti is adós maradt legjobbjával. A két, egyébként lendületes, leginkább abból megélő futballista előtt nem volt kellő terület, hogy érvényre juttassa erényeit. Böőr, Gera és Halmosi viszont jól muzsikált. Igaz, az látszott: sokat nem játszottak még együtt a debreceniek a magyar csapatkapitánnyal, aki viszont zseniális, rá annyira jellemző mozdulatokkal és néhány remekbe szabott köténnyel vált a mieink legjobbjává.
A második félidőben a vendégek egy sebességi fokozattal nagyobbra kapcsoltak, ha lehetett fokozni az első félidőben általuk bemutatottat: bizony, akkor sem alibiztek egy percet.

Leginkább támadásban jöttek fel és jelentettek kimondott veszély Király kapujára, míg nem szögletből Heinze ismét vezetéshez nem juttatta a vendégeket. 1-2

A mérkőzésnek ebben a szakaszában leginkább a kontrákra építettünk és a Torghelle alkotta egyszemélyes csatársorban bíztunk, de egy Halmosi lövésnél Francónak minden tudására szükség volt, hogy vetődve hárítani tudja a hosszúra tartó bombát.

A találkozó 64. percében aztán megtörtént a sajtó által a mérkőzés kapcsán leginkább beharangozott pillanat: Lionel Messi személyében újoncot avatott az argentin válogatott. Aztán egy perc múlva jött a találkozó legváratlanabb, legmeglepőbb pillanata: Messi piros lapot kapott a játékvezetőtől!

A Maradona-utódként kikiáltott tizennyolc éves Barcelona-játékos Vanczák mellett húzott el parádésan, amikor az újpesti védő mezénél fogva visszarántotta. Erre a lendületét vesztő argentin hátracsapott. A közelben álló játékvezető a szándékos, igaz nem túl durva mozdulatot piros lappal honorálta.
Messi a találkozó előtt még úgy nyilatkozott: ő már annak is örülne, ha akár egy percre is, de bemutatkozhatna az argentin csapatban. Ez megtörtént, de vélhetően nem ilyen egy percre gondolt…

A hetvenedik percben kissé szétszakadt a három csere után átalakított magyar együttes. Egy kis időbe telt, amíg mindenki megtalálta a posztját a hazai csapatban.

Talán a kiállításnak köszönhető, talán az egyenlítésért mozgósított pluszenergiáknak vagy az immár intenzívebb támadófutballra emlékeztető felállásunknak: nagyot javult a magyar csapat teljesítménye. Mezőnyben kiegyenlített lett ismét a játék.

A helyzetre sem kellett sokáig várnunk: ezúttal is nagyszerűen és főként gyorsan, pontosan adogattak a magyar játékosok, Huszti előtt adódott végül lövőhelyzet, de kapujából kimozduló, a szöget jól záró Francóban elakadt a labda.
A hajrában aztán csak magyar helyzet adódott, az egyikben a találkozó egészében nagy kedvvel és kevés hibával játszó Gera ívelt fel az argentin kapu elé, de Kerekes elöl az utolsó pillanatban mentettek szögletre a védők. Az immár időntúli sarokrúgást a hosszú oldalon helyezkedő Tóth Norbert lőhette kapura, de okos lövés-emelése, bár megverte vele a védőket és a kapust is, centikkel hosszúra sikerült.

Az összképében kiegyensúlyozott, jó iramú találkozón a döntetlen közelebb áll az igazsághoz, de ez a sportág a gólokról szól. A Matthäus kapitány által annyira elismert hajtással ezúttal sem maradt adós a csapat, de a német szakember által most már egyre türelmetlenebbül elvárt eredménnyel viszont ismét igen